Elég ramatyul keltem, a hajam összevissza állt, és az éjjeli sms-ezés (Csabival) miatt nehezen nyitottam ki a szemem. Ráadásul leöntöttem a húgom, és magamat is kakaóval, aztán elcsúsztam a fürdőben. Na, szóval jó volt a reggelem.
Anyu vitt minket suliba, a nagy meleg és az ünneplők miatt. Mikor kirakott minket, elhadarta, h jól viselkedjünk, blablabla. Vivinek többet beszélt, mert ugye, ő kilencedikes, nem tudja a járást. (:D) Anyu megkért, hogy mondjam el neki, mit hogy kell, meg ilyenek.
- Szóval... - kezdtem magyarázni Vivinek, aki unottan bólogatott. Míg beértünk hadarva beszéltem hozzá, miközben páran odaköszöntek nekünk. Vagyis nekem. Mindegy.
Vivi bement a termébe, így én is beléptem az enyémbe.
- Sziasztok!
- Szia - köszöntek vissza páran. Mosolyogva leültem, aztán Maja rögtön a nyakamba borult.
- Szijjja!
- Szia - motyogtam a vállába.
- Úú, képzeld - kezdte mesélni a tegnap este látott filmjét. Érdeklődve hallgattam, mikor valaki hátulról megcsikizett.
- Ááá! - ugrottam fel, és szembe találtam magam Artúrral. Huncut mosollyal nézett, miközben még a szinte villogó zöld szeme is nevetett.
- Jó reggelt!
- Áá! - ugrottam a nyakába. Igaz, szinte egész nyáron láttam, de az utolsó héten a szüleivel és a két húgával elment nyaralni.
Csengetésig beszélgettünk, aztán Rita, az ofőnk (nem fogok nénizni meg bácsizni) belépett a terembe, és megkért, hogy kettesével álljunk be. A beállás az ajtó elé nem igazán úgy sikerült, ahogy az ofő gondolta, de mindegy. Megvártuk, h bemondják az osztályunkat, és be is robogtunk a tesiterembe. Az előadás uncsii volt, mint mindig. Ezek után vissza a termünkbe, h Rita megtartsa a három osztályfőnöki órát. Mikor mi bementünk és leültünk, az ofő megállt az ajtóban.
- Gyerekek! Van valaki, akit be szeretnék mutatni. Kérlek, figyeljetek! - szólt ránk, mire végre csend lett. - Na. Gyere! - intett az ajtónak. Vagyis aki kint állt.
Egy fiú jött be a terembe, ünneplőben, szőkés hajjal, és csoki barna szemekkel. A gyomrom megremegett, és pislogás nélkül meredtem az idegenre.
- Ő itt Boksa Marcell - lépett Rita ezek szerint Marci mellé. - Az előző iskolájából azért jött el, mert elköltöztek. Fogadjátok szeretettel!
- Hali! - köszöntek neki a többiek.
- Helló! - intett Marci.
- Ülj le valahova. - mutatott az ülőhelyekre Rita. Marci leült mögénk, Artúr mellé.
- Na, akkor... - kezdte az ofő.
Egész órán furán néztem magam elé. Ki ez? Ki ez a fiú? Mi van? Ezek az értelmes kérdések vonatoztak a fejemben, mikor Maja megrángatott.
- Föld hívja Dorinát!
- Itt vagyok! Mi van?
- Kicsöngettek. Mi van veled?
- Semmi - néztem rá zavartan.
Na, de mennem kell, anyu kiabál a vacsora miatt. Majd folytatom. ;)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése